Iratkozz fel
Bemutatkozás
Bicskei Bertalan július vége óta dolgozik szövetségi kapitányként Libériában, a polgárháború után éledező országban.
Friss kommentek
Archívum
Linkek

Afrikai futballszerelem
Írta: BicskeiBertalan 2010. szept. 9. 8:48

Sokan kérdezték: milyen a hangulata egy afrikai labdarúgó-mérkőzésnek.

Nos, ezt az élményt leghitelesebben úgy tudom érzékeltetni, ha felidézem a Zimbabwe elleni  Afrika Kupa-selejtezőnket….

Szeptember 5-én nagy napra ébredt Libéria – eljött a meccs napja Zimbabwe ellen! A selejtező már hetek óta téma, sőt afféle ünnepi esemény  volt az egész országban. Az edzőpályánkon már az első gyakorlás során  ezrek ültek a nézőtéren, szinte lehetetlen volt koncentrálni. Innentől kezdve bezárattam a kapukat, de hiába.

A leleményes szurkolók megtalálták az utat, és ismét népünnepéllyé alakult az edzés, ami után lehetetlen volt elhagyni a stadiont: a játékosokat körülvették és szűnni nem akaró lelkesedéssel buzdították őket a győzelemre. Az edzői stábnak is kijutott a szeretetből. Én végül beosontam a stadionban székelő szövetség egyik irodájába, és csak egyórányi ücsörgés után tudtam a hotelbe visszaautózni. A játékosok épphogy beestek vacsorára.

A szállodában sem volt sokkal csendesebb az élet: újságírók, barátok, családtagok, menedzserek jártak ki-be. Két nap után végre becsukták a kapukat, rendőrök állták az útját a betolakodóknak, így találtunk némi nyugalmat.

Aztán zöld utat kaptunk arra, hogy edzhessünk a meccs helyszínén is - zárt kapuk mögött!  De már messziről láttam a tömeget. Igaz, ekkor legalább fent ültek a lelátón a fanatikusok, és nem tudtak bejönni a pályára.

A csapatot meglátogatta az edzőtáborban az állam elnöke is: Ellen Johnson-Sirleaf egy órát töltött velünk, egyenként bemutattak neki mindenkit, majd kis beszédet tartott, amelyben arra buzdított, hogy a játékosok álljanak helyt az országukért.

liberia

(Egy kép a netről: Libéria elnökasszonya, Ellen Johnson-Sirleaf imádja a futballt, és ezt személyesen is átélhettem a Zimbabwe elleni Afrika Kupa-selejtező előtt)

A meccs előtti út a hotelből a stadionba külön élmény volt. Öt kilométeres távolságról volt szó, de az út szélén emberek tízezrei álltak sorfalat a csapat buszának. Énekeltek, táncoltak, integettek, éltették a válogatottat. Mire beértünk az öltözőbe, le volt izzadva mindenki, a lelkesedés az egekig ért, még én is úgy éreztem, jó lenne átöltözni és kifutni játszani.

A nézőtér zsúfolásig megtelt, harmincötezer néző állt és szorongott a lelátókon. A másik harmincötezer meg kintről szurkolt. A biztatásban nem volt egy perc szünet sem. Űzték, hajtották a csapatot. Eredménytől és az éppen futó akció sikerességétől függetlenül.

Ja, és ez eredmény: 1-1.

Az első félidőben nagy balszerencsével, a másodikban nagy szerencsével értük el ezt a döntetlent.

Végül is mindenki elégedett volt, a játékosokat ünnepelték, ölelgették, szerették, és azt mondták, kell még fejlődni, de legalább már van csapatunk.

Na, valahogy így kell szeretni a futballt…

Címkék: Afrika, Bicskei Bertalan, blog, Libéria
Kommentek: 17 komment

 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Eddig 17 komment érkezett

  • endless11 Válasz erre 2010. 09. 09. 9:09  [1]
     
     

    Sok sikert Berci bának! Úgy tudom, 1-1 lett az eredmény.
    CSAK a KISPEST!

  • ttt Válasz erre 2010. 09. 09. 9:30  [2]
     
     

    Lehet hogy szeptember 6-án is nagy napra ébredt Libéria, de a mérkőzés szeptember 5-én volt.

  • humanda Válasz erre 2010. 09. 09. 9:41  [3]
     
     

    Már csak azt lenne jó tudni, hogy ez az eredmény megfelelő volt-e, azaz folytatódott-e utána is az ünneplés. Sajnos nem ismerem az afrikai focit libéria-zimbabwe szinten.

  • Fritz Válasz erre 2010. 09. 09. 10:53  [4]
     
     

    Él még Bicskei, vagy lelőtték a vereség után? :P

  • pappXXL Válasz erre 2010. 09. 09. 14:14  [5]
     
     

    Fritz, nem lőtték le, ugyanis Libéria nem Dél-Amerikában van :D

  • socratesdoktor Válasz erre 2010. 09. 10. 8:25  [6]
     
     

    Na, legalább ez se itthon rontja a levegőt.

    Bicskei nézzél már utána, hátha találsz munkát Afrikában Mezeynek, Egervárinak meg a többi nagy tudású magyar edzőnek is, sőt vihetnéd az egész mlsz-t.

  • igali zsolt Válasz erre 2010. 09. 10. 13:59  [7]
     
     

    Igy igaz socratesdoktor,ide értve Urbányit is.

  • maki Válasz erre 2010. 09. 10. 18:21  [8]
     
     

    Gratula!
    De ki a .aszt érdekel?

  • Wazull Válasz erre 2010. 09. 10. 18:48  [9]
     
     

    Csak annyit tudnek tanacsolni az altalam melyen tisztelt Bicskei mesternek, hogy ha sorsdonto meccsen rosszul all a csapat szenaja, ne varja meg a harmas sipszot, hanem lepjen le meg a szunetben.

  • Peter82 Válasz erre 2010. 09. 11. 8:21  [10]
     
     

    Tisztelem Bicskei Bertalant, de azert ne feledjuk el, hogy Magyarorszag egy fore eso eves GDP-je kb. 40-szer(!!!) nagyobb, mint Liberiae! Igen, lehet beszelni lelkesedesrol Afrikaban a foci kapcsan, de teljesen masok a korulmenyek.
    Nem emlekszem, hogy Liberia barmikor is VB donton szerepelt volna, arra sem hogy Afrika Kupat nyert volna.
    Teljesen masok az elvarasok, es abban is biztos vagyok, hogy barmennyire is gyenge a magyar bajnoksag, merfoldekkel erosebb meg igy is a liberiainal. Ne felejtsuk el persze, hogy nekik volt egy aranylabdas csataruk, de az o neven kivul aligha tudna barki mast felsorolni meg egy szakujsagiro is. Konnyu messzi tajakrol visszafele becsmerelni a magyar szurkolokat es a hozzaallast. Azert azt nyugodtan leszogezhetjuk, hogy nem a legjobb edzok szerzodnek Afrikaban szovetsegi kapitanynak. Szamomra nem komoly edzo meg egy Rajevac sem, aki egy vb-negyeddonto utan Ghanaval kepes lenne bohocnak allni az arabokhoz. Itt csak a penz szamit es hogy nincs semmilyen eredmenykenyszer. Europaban komolyan megbecsult edzo, aki igenyes a szakmai munkajara es a karrierjere - a nagyon keves kiveteltol eltekintve -, nem megy el Afrikaba szovetsegi kapitanynak!

  • Bicskei Bertalan Válasz erre 2010. 09. 11. 10:33  [11]
     
     

    @Peter82 Tisztelt Hozzászóló, mivel sokan érdeklődtek a témában, ezért ebben a pár mondatban azt szerettem volna bemutatni, hogyan viszonyulnak a libériai szurkolók a futballhoz. Ha Ön ebből más ország szurkolóival való összehasonlítást olvasott ki, akkor valószínűleg én írtam meg rosszul a blogot és ezért elnézést szeretnék kérni Öntől és mindazoktól, akik Önhöz hasonló következtetésre jutottak.
    Azoknak a külföldieknek, akik itt dolgoznak, soha nem tapasztalt, életre szóló élményt jelentett.

  • Bicskei Bertalan Válasz erre 2010. 09. 11. 10:44  [12]
     
     

    @maki Azokat érdekli, akik elolvassák. Akik hozzá is szólnak, azokból reakciókat vált ki (a blog célja), nagyon érdekli. Hogy ezeket az érdeklődőket Ön milyen jelzővel illeti, Önre tartozik. Én csupán szeretném megköszönni Önnek (is) az érdeklődését.

  • Bicskei Bertalan Válasz erre 2010. 09. 11. 10:53  [13]
     
     

    @humanda A meccs előtti, alatti, utáni ünneplés nem annyira az eredménynek szólt. Egy nép, amely nehéz körülmények között él, közben nagyon büszke és szereti országát, azonosult a futballal - így tudta kifejezni a szebb jövőben való bizakodását.
    Az eredményről inkább másnap mondtak véleményt - "Javulni kell, reméljük lesz még jobb eredmény is, de az látszott már, hogy csapat volt a pályán, amely igyekeztek nyerni Libériáért, értünk". Hát én is így láttam, van javítani való
    és nagyon-nagyon reménykedem, sikerül is fejlődnünk. Ezért szerződtettek európai edzőt...

  • Bicskei Bertalan Válasz erre 2010. 09. 11. 11:08  [14]
     
     

    @socratesdoktor Tisztelt Hozzászóló, Köszönöm a vélemény nyilvánítását. Én itthon szerettem volna elhelyezkedni.
    Nem sikerült. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a futball területén többen Önhöz hasonlóan vélekednek. Feltételezem Önről, nem csak általánosságban gondolja, hanem tudna is (ha akarna) külföldi edzői neveket említeni, akik ugyanazokkal a csapatokkal jobb eredményeket értek el, mint az Ön által fentebb említett honi kollégáik.

  • ismeretlenhalott Válasz erre 2010. 09. 11. 11:55  [15]
     
     

    Van ország, ahol a futballt szeretik, van, ahol a fikázást. Én nem tudom - mert nem GDP-függő -, melyik a boldogabb...

  • seva Válasz erre 2010. 09. 11. 12:29  [16]
     
     

    Tisztelt Bicskei úr!
    Sok sikert kívánok a munkájához, és remélem kinnt és a világban jobban megbecsülik Önt, mint ahogy azt itthon tették!

  • tesztasgyurka Válasz erre 2010. 09. 11. 16:06  [17]
     
     

    Berci bácsi, mit szól Huszti leveléhez?

Szólj hozzá te is

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.